Kritikák

…”Fabók Mariann viszont fáradhatatlan. Fabók Mancsi Bábszínháza kezd olyan intézménnyé válni, mint amilyen Kemény Henrik volt, amikor Vitéz Lászlóval járta az országot. Fabók láthatóan sokat tanult tőle és a vásári bábjátékhagyományból. Egyszerre több figurát képes mozgatni úgy, hogy közben ő is gyakran megjelenik a paraván előtt, vagy éppen mögötte, fölötte látszik néha a feje, olykor…

Fabók Mariann úgy meséli el ezt a történetet, hogy egy személyben ő a narrátor és valamennyi szereplő is. De mielőtt belekezdene, ahogy azt más előadásaiban, például A székely menyecske meg az ördögben is teszi, afféle léleknyitogató tréningnek veti alá a közönséget: a gazdátlan felnőtt nézőknek gyerekfelügyelőt keres, és némi szegycsontdörzsölgetéssel még arra is rávesz minket,…

„… Hogy nem volt igazuk azoknak, akik a helyszín méreteit okolták a mesemondó színésznő sikertelenségéért, arról két nappal később az ESZME és Fabók Mancsi Bábszínháza A székely menyecske meg az ördög című előadásán győződhettünk meg ugyanannak a mozinak a nézőterén. Fabók Mariann mindent tud a színházról és a bábszínházról. Pályáján tökéletes összhangban élnek egymás mellett…

Fabók Mariann egyszemélyes bábelőadásain már érkezéskor érzi a néző, hogy jó helyre jött: Mátravölgyi Ákos letisztult játékterei a népi díszítőművészetünk, ősi hitvilágunk szimbólumrendszerének ismeretét sugallják. Idővel aztán az is kiderül, hogy a produkció dramaturgiai kívánalmainak is praktikusan eleget tudnak tenni a díszletek. A halhatatlanság országában paravánként szolgáló ládán ősi jelképek – köztük az üldözéses jeleneteknél…

Mátravölgyi Ákos székely kapus díszlete nem csak egy kapuval, hanem több nyíló-csapódó, különböző formájú kisajtóval is bír, és valamennyi, de még a mozgatható, megemelhető tető is szerepet kap a játékban, néha úgy, hogy ha feltétlenül tudni akarnánk, és lenne rá időnk a mese sodrában, utána kellene gondolni, hogy most melyik bábút melyik ablakban-ajtóban melyik kezével-lábával…

Népmese bábokkal – így hirdetik A halhatatlanság országa című előadást, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház befogadott. A főszereplő királyfi ott szeretne élni, ahol ismeretlen a halál. Viszontagságok után el is jut a halhatatlanság országába, amelynek királynője jól tartja, de amikor eszébe jut apja és anyja, visszamegy szülőföldjére, ahol már csak szülei sírját találja. Természetesen találkozik…